Öngondoskodás, önfejlesztés, önismeret
1. Mi is az öngondoskodás és miért fontos ez nekünk?
Öngondoskodás minden olyan cselekvésünk összessége az életünk különböző területein, amiket azért teszünk, hogy minőségibb, harmónikusabb és kiegyensúlyozottabb életet élhessünk a mindennapokban.
A Pszichoforyou portál cikke így foglamazza meg részletesen: "Öngondoskodás minden olyan tevékenység, amelyet valamilyen formában a saját jóllétünkért teszünk. Ide tartozik a testi, szellemi egészségünk megőrzése, a fizikai környezetünkkel való törődés, a kapcsolataink ápolása, az érzelmeinkkel való foglalkozás, a kreativitásunk, tudásunk, képességeink, készségeink kibontakoztatása, spirituális fejlődésünk, pénzügyi helyzetünk megszilárdítása, és a világ jobbá tételéhez való bármilyen hozzájárulásunk."
Az öngondoskodás tehát egy nagyon komplex és összetett része az életünknek. Én úgy mondanám, hogy az öngondoskodás maga az életforma, életmód amit élünk és ahogyan éljük!
Az, hogy az öngondoskodásunk egyes területein mit és hogyan csinálunk vagy gondolunk, az hatással van és befolyásolja egy másik területét is az öngondoskodásunknak. Ennek köszönhetően pedig egy-egy területen történő pozitív beavatkozás, a többi területre való hatása által képes az egész életünkre kedvező változást gyakorolni.
2. Mit tudunk tenni egy jobb öngondoskodás érdekében az élet különböző területein?
2.1. Testi (fizikai) jóllét
Egészségi állapotunkért több dolgot is tehetünk, hogy fenntartsuk azt, és a különböző betegségeket pedig megelőzzük.
Táplálkozás: minőségi alapanyagokból készített ételek, ugyanabban az időpntokban történő étkezés (napi szinten), közel azonos mennyiségű ételek fogyasztása az adott étkezéskor, kellő mennyiségű folyadék bevitel minden nap, jó minőségű étrendkiegészítők bevitele a szervezetbe (vitaminok, ásványok, rostok, stb.)
Alvás: napi 7 óra, jó minőségű alvás, amit már éjfél előtt időben megkezdünk, esti rutin kialakítása lefekvés előtt, ami elcsendesíti az elmét, és felkészíti a testet a pihenésre.
Orvosi- és szűrővizsgálatok: időnként érdemes elmenni a különböző szerveink, testi működésünk, fogazatunk, látásunk, stb. átvizsgálására.
Mozgás: naponta min. 10 perc mozgás már sokat hozzá tesz állóképességünk és erőnlétünk fenntartásához, de ha igazán szeretsz mozogni, sportolni, akkor heti rendszerességgel, akár 1-2 órás edzést is beiktathatsz fixen az életedbe. Próbálj ki több dolgot is, ha még nem tudod pontosan mi áll hozzád a legközelebb, de akár egy 10 perces aktív, intenzív, gyors séta vagy lépcsőzés is már megteszi a hatását.
2.2. Mentális egészség
Agyunk működése, élessége, memóriája ugyanúgy edzhető, mint a testünk izomzata. Találjunk magunknak olyan elfoglaltságot, amivel szellemi, mentális képességeinket tornáztathtajuk meg a mindennapokban. Ezek leginkább olyan tevékenységek legyenek, amelyek nagy szellemi, mentális koncentrációt, fókuszálást igényelnek, amikor nem kalandozhat el csak úgy a gondolatod, de persze közben élvezd is azt, amit csinálsz! Leld benne örömödet! Fontos azonban, hogy időtartamát tekintve ne vigyük túlzásba ezeket a tevékenységeket más feladataink vagy az emberi kapcsolataink kárára!
Ilyen lehet például: festés, rajzolás, olvasás, film nézés, színházi előadás, keresztrejtvény, puzzle, mini makett készítés, vers írás, napló írás, sudoku, stratégiai vagy logikai játékok, társasjáték (ez utóbbi 2 lehet másik személlyel, vagy telefonos applikáción, esetleg számítógépes játékon is).
2.3. Érzelmi, lelki jóllét
Rengeteg olyan hatás ér bennünket a napjaink során, amelyek negatív érzelmeket váltanak ki belőlünk és ezáltal lelki nehézségek lépnek elő és ezek együttese gátolja a mindennapi feladataink megfelelő elvégzését, sőt még a kapcsolatainkra is rossz hatással lesznek.
Sok olyan eszköz van már a birtokunkban, amikkel ezeket a lelki és érzelmi nehézségeket megelőzhetjük vagy feloldhatjuk, pl. meditációs és relaxációs technikák, természet közelsége, mindfulness (tudatos jelenlét) használata, pozitív megerősítő gondolatok hallgatása, egy jó podcast, ami szeretettel és energiával tölt fel, valamint, egy jó szakemberrel való beszélgetés.
2.4. Kapcsolatok
Ez bármilyen kapcsolat lehet, ami fontos számodra és támogató, segítő és felemelő kapcsolat, kölcsönös tisztelettel, megértéssel és odafigyeléssel. Minden olyan egyéb kapcsolat, ami visszahúz, megaláz, leránt, meggátol az előre haladásban, bántalmaz és ezek által mérgező a számodra, azokat kerüld el, szakítsd meg.
Azokra a pozitív és támogató kapcsolatokra, amelyekről az elején beszéltem, azokra pedig fordíts figyelmet és tölts velük minél több minőségi időt. Minden olyan plusz dolog, amivel ők feltöltenek téged, ugyanúgy Te is pozitívan hathatsz vissza rájuk, így tehát egy kölcsönösen nyereséges (win-win) kapcsolat van köztetek, ami oda-vissza ad erőt, energiát és kikapcsolódást. Ezek után pedig Te is és ő is újult erővel vághat bele ismét a mindennapi feladatok elvégzésébe!
2.5. Munka (pénzügy)
Ha a munkád a szenvedélyed is egyben, akkor nincs is miről tovább beszélni, mert olyan tevékenységgel keresed meg a pénzed, a mindennapi kenyered, ami egyben kikapcsol és szórakoztat, de ha ez nem így van, akkor kell egy kis ösztönzés és motiváció!
Nézd más szemüvegen, más szűrőn keresztül a munkádat! Találd meg benne a pozitív elemeket, azokat az apró részeket, ami jobb, mintha mást kellene csinálnod. Ha létezik olyan más munka, tevékenység vagy munkafolyamat, amit tutira soha nem szeretnél csinálni, akkor ezek szerint az, amit most csinálsz valójában jobb annál! Keress a meglévő munkádban értelmet, húzóerőt, fontosságot, küldetéstudatot.
2.6. Rendezett környezet
Biztosan érezted már azt, hogy egy adott helyen nagyon kiegyensúlyozottan, harmónikusan és pozitívan érezted magad, aztán egy másik helyszínen, épületben, szobában, pedig feszengtél, rossz érzéseid voltak, ingerült vagy ideges lettél, úgy érezted, inkább menekülnél.
Ezek nem véletlenek! Ugyanis a környezetünk és az ott megjelenő színek, a benne elrendezett bútorok, növények, alkotások, és a benne lévő illatok óriási hatással van a hangulatunkra, a közérzetünkre és ezáltal a döntéseinkre, teljesítményünkre is.
Fontos tehát, hogy amikor belépsz egy adott helyiségbe, akkor boldogság, öröm és elégedettség töltse el a szíved. Mindeközben az adott helyiség az ott eltöltött időben azokat az energiákat adják át a legjobban, ami a szoba, tér, terem funkciójához kellenek. Pl. hálószoba - nyugalom, feltöltődés / iroda - aktív, kreatív, fókusz / nappali - szeretet, öröm, kapcsolat / stb.
Feng Shui lakberendezőként és tanácsadóként ebben a témában is a segítségedre lehetek, legyen szó egy egyszerű átalakításról (bútortologatásról), vagy akár egy nagyobb felújításról vagy egy teljes lakberendezésről (a nulláról).
2.7. Pihenés (kikapcsolódás)
Időnként szükség van arra, hogy a mókuskerékből kikandikálva kisebb-nagyobb szünetet, pihenést, azaz kikapcsolódást tartsunk! Miért? Mert ha olyan tevékenységet tudunk folytatni, ami kikapcsolja az agyunkat a folyamatos tervezés, gondolkodás alól és feltölt minket erővel, energiával, akkor utána sokkal hatékonyabban tudjuk folytatni a megszokott feladatainkat.
Ezek a kis pihenők lehetnek napi szinten pl. 20-30 perces tevékenység, azok közül, amiket már fentebb leírtam (a testi és fizikai jóllét, a mentális egészség, az érzelmi és lelki jóllét, valamint a kapcsolatok fejezetekben).
Aztán beépíthetünk ritkább, heti vagy havi szintű pihenőt, kikapcsolódást is az életünkbe, amire már jobban készülünk, jobban várunk. Ezek már olyan programok vagy tevékenységek is lehetnek, aminek az időtartama fél nap, 1 nap hosszú. (pl. kirándulás a természetben, múzeum látogatás, baráti összejövetel társasozással vagy sütögetéssel, stb.)
Végül pedig jöhet egy igazán nagy kikapcsolódás (félévente egyszer vagy évente egyszer), ami akár egy jó kis nyaralás is lehet. Vagy bármi olyan extra dolog, amivel örömöt okozol magadnak, pl. képzés, egy tanfolyam, egy új eszköz, ami egy kicsit drágább darab és ezért igazán különleges lesz, ha megveszed magadnak.
A lényeg tehát, hogy tervezd bele az életedbe és ütemezd be a mindennapjaidba a pihenős, kikapcsolódós dolgokat, tevékenységeket!
3. Hogyan kapcsolódik ehhez az önfejlesztés és az önismeret?
Mennyire ismered önmagad? Tudod, hogy egy adott helyzetben miért reagálsz mindig ugyanúgy? Miért kerülsz bele mindig hasonló helyzetekbe, szituációkba, konflikusokba? Mi áll ezek hátterében? Milyen elvek szerint élsz?
Ha ezeket kiderítetted, akkor el tudod kezdeni fejleszteni önmagad, mert tudod, hogy mik azok amikben jó vagy és jól vagy és mik azok, amikben hiányod, elakadásod, vagy nehézséged, esetleg félelmed van. Ez utóbbiakban pedig kezdődhet az igazi önfejlesztő munka.
3.1. Önismeret
Ahogy viselkedünk, ahogy reagálunk, ahogy kommunikálunk, ahogy részt veszünk egy vitában, konfliktusban, amiktől félünk, rettegünk vagy fóbiánk van, a mániáink, a szokásaink, stb.
3.2. Önfejlesztés
4. Mi a különbség az önbecsülés, önértékelés, önbizalom, önkritika, önkép, önszeretet, önreflexió között?
Sokan azt gondolják, hogy ezek között nincs sok különbség, vagy akár egy-egy szó ezek közül nem más, mint szinoníma, de az igazság az, hogy mind-mind más és egyben fontos jelentéssel bírnak arról, hogy hogyan gondolkozunk magunkról, mit hiszünk magunkról, hogyan viselkedünk magunkkal és így tovább.
4.1. Önbecsülés
4.2. Önértékelés
4.3. Önkritika
4.4. Önreflexió
4.5. Önkép
4.6. Önbizalom
4.7. Önszeretet
Linkek:
Spotify * * * Podcasters * * * Youtube
Minden szöveg és podcast Szerzői Jogi védelem alatt áll.